majd eszembe jut, hogy tanulnom kéne, meg ennem , meg fésülködnöm, meg szocializálódni, mert három napja csak nyolcvanasévekbeli filmeken élek valamint a wales-i bárdok véres mészárlását olvasom.
aztán rájövök, hogy a leghosszabb kapcsolatom nyár óta az egyhetes betegségem (és valószínűleg az is marad.)