2013. december 19., csütörtök

J.A.



_az álmaim  (József Attila példáját követve)
az emberi önzőség, hitetlenség és kételkedés áldozatává lettek. 
majd örökre eltűntek.


azon kapom magam, hogy egy dohos, koszos teremben ülök.
a meg nem értett történelemtanár, aki a múltban keresi a jelen összefüggéseit, kérdő tekintettel néz rám  30y, vadfruttik vagy punnany hallatán.
egy lélek éledt újra, mikor beckzoli nekikezdett..
rádöbbent, hogy nélküle lehetetlen élni, és a múlt felesleges és értelmetlen, és hogy egy képzelt világba került.
saját bőrén tapasztalta, amit három hónapig élvezhettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése