2015. február 5., csütörtök




nyár. bohó tizenhét évesként az alkohol elvette az eszünk,
és egy harmincas férfival szórakoztunk a vár melletti padoknál.
hatalmas kezeivel simogatott minket, egész sármos volt.

hajnali háromkor még fürkésztük a hullócsillagokat. mi is közülük valóak voltunk.
jól érezte magát, őrültnek tartott és csak nevetett.
aztán tárcsázott egy számot, hazavitt.

anyám fél ötkor kelt.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése